[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Sok�ig lobogjon �lete f�kly�ja,�r�m k�zt v�gzQdj�k e f�ld�n p�ly�ja:Kinek zsebj�ben van egy garas vagy kettQ,Hozza most k�zelebb, ut�nam lesz elsQ,Ezen t�nczot j�rni szabads�g�ban �ll,Akinek a zsebje a p�nztQl jó dob�r.Nosza muzsik�sok ne szunnyadozzatok,Hanem sz�net n�lk�l nót�kat r�ntsatok.Ennek v�gezt�vel a menyasszony megcsókolja a n�sznagyot.Megharsan a zene, a vQf�l, kiegy rost�t helyezett a nagy asztal k�zep�re, meg�leli a menyasszonyt, s elkezdi vele j�rni amenyasszonyt�nczot, de alig fordul kettQt h�rmat, m�r csordul a rost�ba vetett p�nz, ettQl iselveszik, vagy ha nem akarja, ism�t p�nzt vet a rost�ba, de amaz se rest �m, valah�nyszor ezdob, Q is ugyanannyiszor haj�t, v�gre aki tov�bb gyQzi, az t�nczol a menyasszonynyal, m�g3Fejk�tQ. tQle egy harmadik, ettQl pedig egy negyedik s �t�dik el nem veszi.A menyasszonyt�ncz v�gezt�vel, az asztaln�l �lQ �regek �sszesz�m�tj�k a bekapott p�nzt,egy kis r�szt belQle a vQf�lnek adnak, egy m�sikat pedig a muzsik�soknak h�rra, elQszól�tv�na barna fi�k k�z�l egyet, ez h�z egy nót�t ott az asztaln�l n�sznagy uraim�knak, ennekv�gezt�vel megk�sz�ni sz�pen a jó akaratot, s hely�re t�vozik; a t�bbi megmaradt p�nzt pedig- de nini! imhol j�n a b�n�ti n�sznagy is az izg�ncscsal egyben, kez�ben egy b�gre, ab�gr�ben pedig most az egyszer nem v�z, vagy bor, de p�nz van, m�g pedig ugyancsakbus�san sok; � ugyanis a menyasszony-t�nczakor az izg�ncscsal egy�tt az ajtóra �llott, s egylelket sem eresztett se ki, se be, csak azt, ki a b�gr�j�be egy darab p�nzt vetett, most azt hoztael�, s �r�l, hogy a b�nat nem maradt adós; ekkora n�sznagy f�radts�guk jutalm�ulmindkettQnek t�lt egy-egy poh�r bort; - az ujonan hozott p�nzt a t�bbihez olvass�k, s �gyadj�k �t a menyasszonynak.Ekkor ism�t elki�ltja egyik vagy m�sik:H�zd r� ezig�ny! disznót adok,Nem t�rja f�l az udvarod.a more nem rest, r�r�ntja, a fiatals�g bok�zik; de alig t�nczolnak n�gy-�t nót�t, itt a vacsoraideje; �jra hozz� fognak az ev�shez, a vQf�l most is kitesz mag��rt, hisz d�leb�dkor aztmondta, hogy:Mikor bor �ztatja meg sz�radt torkomat:Nem minden szem�ten tal�lni p�romat,m�r ekkorra pedig jócsk�n beh�rpentett a venyige lev�bQl.Vacsora v�gezt�vel amenyasszonyt k�s�rQ k�ll�tósok m�g t�nczolnak egy nót�t, avval k�szolódnak haza fel�, azeg�sz vend�gsereg muzsikaszóval k�s�ri ki Qket, s �gy bocs�tj�k el.A k�ll�tósok elmeneteleut�n, a vend�gek k�z�l az �regebbek szint�n nyugalomra t�rnek; a fiatals�g pedig k�tszereskedvvel fog a t�nczhoz, �gy megforgatja azokat a fiatal menyecsk�ket, eladó le�nyokat, hogym�g! j�rj�k a cs�rd�st egyre kivil�gos kivirradtig.Hajnal fel�, midQn m�r a leg�nys�g be kezd telni a t�nczczal, hozz�fognak mindenf�led�vaj S�ghoz; ekkor ker�l r� a sor a temetkez�sre, nevezetesen az izg�ncs leter�t egy leg�nyt ah�z k�zep�n feh�r lepedQvel, ez a halott, ekkor elQveszi a tavalyi kalend�riumot, s abbólelb�cs�ztatja a k�r�l �llóktól, majd felolvassa a halott testamentum�t, elQadja mije volt? kinekmit hagyott? stb.van nevet�s meg nevet�s, de m�g mennyi!Ma m�r a lakodalom csak egy napra �s az ezt k�vetQ �jre szor�tkozik; hajdan h�rom-n�gynapig, sQt egy h�tig is �ltartott, minden d�lut�n �jra kezdt�k a mulats�got; az utolsó napon,ekkor m�r muzsik�s nem volt, k�s�t fQztek eb�dre, s �gy n�mely torkosabb vend�get aszak�csasszonyok a k�s�s kan�llal tuszkolt�k haza, ez volt a kitoló-k�sa.A lakodalom ut�ni vas�rnapon, a menyasszony sz�lQin�l tartanak egy, a lakodalomhozmindenben hasonló mulats�got, ezt nevezik ezen a vid�ken k�rl�tónak vagy k�ll�tónak.Koszor� 1864.m�sodik f�l�v 19 �s 20 sz.Alf�ldi arató �nnepek.Mikor az alf�ld�n aratnak, nem el�g hozz� a k�rny�k n�pe, meghivatnak erre a felf�ldi tótatyafiak is, kik ilyenkor az alf�ldet, egy kasza s nyele k�s�ret�ben beutazz�k.Ezek p�nzhelyett bizonyos gabonar�szt kapnak, �s ell�ttatnak az arat�s eg�sz ideje alatt �tellel,legink�bb szeretik a krumplit �s k�s�t, kiv�lt ha kapnak hozz� borocsk�t vagy p�link�t.D�lfel� m�r a magyar menyecsk�k h�tukon, kez�kben, vagy szam�rra rakodva hozz�k ki ameleg �telt, s fris kenyereket.Az arat�st vezetQ mondja ki a delet, s azt �gy eltal�lja, mintha óra volna elQtte.Mikor v�ge az arat�snak, f�losztj�k mi megy a gazd�nak, mi a munk�sok�.Az utolsó nap az �nnep.KijQ a gazda, el�be mennek az aratóle�nyok �s asszonyok, �s szalmafonad�kkalf�lczifr�zz�k, (ha nem engedi, egy hordó bor�ba ker�l), melyet mezei vir�gokkal �sszalagokkal d�sz�tenek, ezt bot v�g�re helyezik, erQs leg�ny kez�be adj�k, ki azt f�lemeli, smaga k�r�l gyqjtv�n az aratókat kimondja, hogy az arat�s v�g�t �rv�n, b�cs�lakom�ra agazd�hoz j�jjenek.Erre megindul a nagy sereg tark�zva p�rosan, �nek s n�ha zeneszóval amezQf�ldr�l bemennek a faluba az uras�g h�z�hoz, vagy gazdatisztje lak�hoz, ott �tny�jtj�k akal�szkoszor�t, s jót kivannak.Erre kezdQdik a vacsora, iv�s, t�ncz, mely n�ha est�tQlreggelig tart.Ha a gabona jól fizetett, jódolga van az aratónak, ha nem, akkor m�g koszor�t sem k�tnek.Sz�p �let ez! aki nem l�tta n�zze meg.Nefelejts 1862.147.42.Vas.�js.1859.486.�prilisba k�ld�s.A term�szet �bred�se latin nyelven aperire szóval fejeztetik ki, �s ebbQl ered az april szó is.Nagy K�roly n�met neveket adv�n a hónapoknak, aprilist h�sv�t hó -nak nevezte el,mert rendesen abban vannak a h�sv�ti �nnepek; miut�n azonban az �prilisi idQj�r�s nagyonv�ltoz�kony, azon embereket, akik minden pillanatban v�ltoztatj�k v�lem�ny�ket, szint�napril embereknek h�vj�k.Az aprilisnek legr�gibb idQk óta k�l�n�s saj�ts�ga van, t.i.elsQ napj�n az aprilisbe-k�ld�s - �s ezen szok�s oka �pen az �nnep�lyes nagy h�tben keresendQ.Az aprilisbe-k�ld�s �ltal nevezetesen J�zus Krisztusnak egyik b�rótól a m�sikhoz t�rt�nt k�ld�ztet�sejeleztetik; az�rt van m�g mai nap is haszn�latban ezen r�gi k�zmond�s: Pontiustól Pil�tushozk�ld�ztetik. Azonban az aprilisbe-k�ld�s eredete a pog�ny idQkre vihetQ vissza; a Keleten nagyon elvan terjedve; az ó-kor izraelit�in�l, valamint a g�r�g�kn�l is szok�sban volt, �s most eg�szEuróp�ban divatba j�tt, �gy hogy alig van nemzet, melyn�l azzal - ha mindj�rt k�l�nb�zQalakban is - ne tal�lkozn�nk.Az angol azt mondja: an April fool s �prilis elsQj�t fools day -nak (bolondok napja)nevezi; a hollandoknak megvan az April-gek ; a franczi�kn�l pedig a poisson dAvril. Haazt k�rdj�k a franczi�tól: mi�rt nevezi az egy�gyq ficzkót, kivel a bolondj�t j�ratj�k hal -nak(poisson),.azt mondja, hogy az�rt: mert ezen �llat a legostob�bb.Azonban ezen indokol�seg�szen alaptalan.A tudatlan emberek la passion dAvril� szavakból csin�lt�k a poissondAvril -t.1530-ban Augsburgban birodalmi gyql�st hirdettek, hogy a t�r�k h�bor�ra p�nzt �s katon�tszerezzenek, a vall�si villong�snak v�get vessenek, s k�l�n�sen a rendk�v�l elhanyagoltp�nz�gyet rendezz�k
[ Pobierz całość w formacie PDF ]